Most ünnepeljük Advent harmadik vasárnapját, az úgynevezett örömvasárnapot. E nap liturgikus színe a rózsaszín, így hagyományosan ezt a gyertyát gyújtják meg ilyenkor a koszorún.

A többi adventi vasárnap lila gyertyák borulnak fénybe. Az advent latin eredetű szó, és eljövetelt jelent. A karácsonyt megelőző várakozási időszakot nevezik így. Maga a koszorúállítás német eredetű, de hozzánk osztrák közvetítéssel került- mondta a Független Hírügynökségnek Tátrai Zsuzsanna néprajztudós.

Az advent szó latin eredetű és várakozást jelent, a karácsony előtti negyedik vasárnappal kezdődik, és a december 24-hez legközelebb eső vasárnappal ér véget. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza, és VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Ebben az időszakban a vallásos emberek hajnali misékre járnak, kerülik a mulatozást, hangos rendezvényeket, lélekben és testben is felkészülnek a karácsonyra.

A várakozás hagyományához tartozik az adventi koszorú állítása is, amely a 19. század elejéről, Németországból való szokás. Egy evangélikus lelkész egy fiú árvaházban készített először függő koszorút, amely a csillárról lógott, és annyi gyertya volt rajta, ahány nap volt advent első vasárnapja és karácsony között. Minden nap meggyújtottak egyet, karácsonykor pedig fenyőágakkal díszítették a koszorút. Később a vasárnapokra eső gyertyákat megkülönböztették a többitől, nagyobbak, más színűek lettek.